MENÜ

Élj boldogan, egészségesen!
Mindig van más választás!

A harmadik biológiai természettörvény:
a rákos és rákkal egyenértékű megbetegedések* ontogenetikus rendszere.


Nem kell megijedni az "ontogenetikustól".
Egyszerűen csak annyit jelent, hogy egyedfejlődéstől, csíralemezektől függő, csíralemez központú.


A harmadik természettörvénynél kezd igazán lenyűgözővé válni az Új Orvostudomány. Hamer doktor megfigyelte, hogy egyes szervek, szervcsoportok a megbetegedés és helyreállás során „ugyanúgy működnek”. Vannak szervek, amelyek a konfliktus-aktív szakaszában daganatot, (tumort, sejtszaporulatot) produkálnak, aztán a megoldási szakaszban a daganat mikroorganizmusok közreműködésével (gyulladás kíséretében) elbontásra kerül. Más szervek, szervcsoportok pedig, a konfliktus hatására sorvadást (szövetcsökkenést, nekrózisokat, líziseket, fekélyesedést, ill. funkciócsökkenést, funkciókimaradást) produkálnak, ezek a megoldási szakaszban újjáépítésre (helyreállításra) kerülnek. Elkerülhetetlenül felvetődött benne a kérdés, vajon mi lehet a közös ezekben a szervekben, szervrészekben, hogy ugyanúgy működnek? Ha van kérdés, van válasz. Hamer doktor meg is találta: ugyanazon csíralemezből származnak! De mi az a csíralemez? Menjünk vissza a kezdetekhez! Amikor a petesejt megtermékenyül, végbemegy benne az első sejtosztódás. Eldől, hogy az egyed, egyén jobbkezes lesz, vagy balkezes. Ennek döntő jelentősége van az Új Orvostudományban, mint ahogyan az később megfigyelhető. Az osztódó sejtek előbb szedercsírát, aztán hólyagcsírát alkotnak. A fejlődés 17. napjára, a hólyag-csírában kialakul három „alapanyag-szövet” ezek az ún. csíralemezek, a belső, középső, és külső csíralemez. A csíralemez megnevezés nagyon találó, ugyanis még százéves korunkban is, minden egyes szervünk, szövetünk, sejtünk hozzátartozik valamelyik csíralemezhez: amelyikből kifejlődött. Hamer doktor rájött arra, hogy az elváltozások, a megbetegedések kialakulása a csíralemez származáshoz igazodik.


A csíralemez származás határozza meg, hogy:

1.,  az adott szerv vagy szövet egyáltalán milyen jellegű konfliktusra reagál,
(falatkonfliktus, védelmi konfliktusok, önértékelési konfliktusok, elválasztási-, elhatárolódási konfliktusok)
2.,  konfliktus-aktív szakaszban (először) az érintett szövet daganatot vagy sorvadást produkál,
3.,  pontosan melyik agyi részben található az elváltozáshoz tartozó ún. Hameri-góc,
(mert az elszenvedett érzelmi konfliktus az agyban, egy egyszerű CT felvételen kimutatható)
4., a megoldás utáni szakaszban milyen mikroorganizmusokat vesz igénybe a szervezetünk.

 


 

Hírek

  • Immunotic
    2011-12-17 21:18:35

Asztali nézet